Olvasni jó! Részt vettünk a Kaméleon Olvasóklub játékán!

   

  Tündérboszorkány a könyvtárban 
 

2014-ben egy szép április eleji napon egy kis vetélkedőre invitáltuk meg a 4.c osztályos gyerekeket. Nem kellett őket sokat noszogatni, szívesen jöttek le a földszinten található iskolai könyvtárba játszani. Első találkozásunk alkalmával még nem tudták pontosan mi vár rájuk.

Azt tudták, hogy kívülről-belülről ismerniük kell Bosnyák Viktória Tündérboszorkány című könyvét. A könyvet mindnyájan el is olvasták. Izgatottan, tolltartójukat szorongatva ültek le a könyvtár székeire a gyerekek. Aztán kezdetét vette a verseny. Kiosztottam a Tündérboszorkány totót, de előtte megkértem őket arra, hogy hunyják be a szemüket, és csak akkor nyissák ki, mikor jelzek, hogy valahányan megkapták, így mindenki ugyanabban a pillanatban kezdhette el a feladatlapot. A lapon 13+1 kérdésre kellett bekarikázniuk a helyes választ. Pár perc múlva már el is készültek a jobbak. De jó munkához idő kell és megvártuk a többieket is.

A lapokat kijavítva a következő eredmény született: 4 fő ért el maximális pontszámot. (Veress Vivien, Szerényi Domokos, Mérő Leon, Grósz Réka) Valamint 1 ponttal maradt le (Sáray Márton, Gonda Sára, Blázsik Árpád, Réthy Zalán, Hidegkuti Nándor és Csikós Nikolett)

     

Ezzel le is zárult az első forduló. Pár nappal később egy könyvtárhasználati óra keretében ejtettük meg a második fordulót. Itt kapták kézhez azokat a feladatlapokat melyen a „nyomozós”, kézikönyvben keresgélős feladatok voltak. Mivel mi még csak most ismerkedünk a könyvekben való kereséssel, ennek a feladatnak a megoldása nem egyéni munkában történt, hanem csoportmunkában. Így tudtak egymásnak segíteni. Egy csapatban kb.3-4-5 gyerek volt, s minden csapat 3 kérdést kapott. Láttam, hogy egyes csapatok megosztják a kérdéseket egymás közt, vagyis 1-1 gyerek 1-1 kérdésre keresett választ.

 A feladatlapon változtattam, úgy állítottam össze, hogy néhány kérdést kivettem. Nagy jelentősége volt annak, hogy a helyes válasz betűjelét karikázzák be a csoportok, hiszen csak azért járt betű. S mivel minden csapat csak három kérdést kapott, ezért maximum három jutalombetűt szerezhettek meg. Ezekből a jutalombetűkből egy szót kellett kirakniuk össznépi szinten. Ez a szó pedig nem volt más, mint: OLVASNI JÓ!!!  

Aztán közöltem velük, hogy a befektetett játékkedv megtérül, hiszen máris megérkezett a könyvtárunkba Bosnyák Viktória Tündérboszorkány című ajándékkönyve. Ezt a könyvet tehát ők szerezték meg a könyvtárnak!

Köszönjük a játékot! Jó volt veletek együtt játszani! 

HÚSVÉT

HÚSVÉT

Mikor van húsvét ünnepe?

A húsvét a tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe. Nem esik minden évben ugyanarra napra, mint pl. a Karácsony. A húsvét március 22-e és április 25-e közötti ünnep. Pontos időpontja attól függ, hogy mikor van a március 21-ét (tavaszi napéjegyenlőség) követő első holdtölte. Az ettől számított első vasárnap húsvét első napja.  A húsvéti ünnepkör a virágvasárnappal kezdődik, a nagyhéttel folytatódik, ezt követi a húsvétvasárnap és a húsvéthétfő. Végül a fehérvasárnappal zárul az ünnep.

Mi a nagyböjt?

Jézus 40 napig böjtölt, ennek emlékére valamint kereszthalála emlékére tartjuk a nagyböjtöt. Ez a húsvéti ünnepekre való előkészület ideje. A nagyböjt húsvétvasárnapig tart. A böjt alatt étkezési mulatozási és szórakozási tilalmak voltak. Zsíros és húsos ételt nem fogyasztottak. De akkor mit tettek? pl. ciberelevest, kenyeret, halat, zöldségeket. Ma már a böjt csak a pénteki napra és a húsvét előtti hétre korlátozódik.

Tilos volt nagyböjt idején lakodalmat tartani, a lányok és asszonyok nem viseltek világos színű ruhákat. Az emberek templomba mentek megbánták bűneiket, vezekeltek.

A nagyhét virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart. Jeles napjai a nagypéntek, nagycsütörtök, nagyszombat.  Sokféle népszokás kapcsolódik hozzájuk. Pl. nagycsütörtökön elnémulnak a harangok, és nagyszombaton szólalnak meg újra.  Nagypénteken nem ettek húst. Nem gyújtottak tüzet, és nem sütöttek kenyeret. A nagypénteki mosdásnak viszont nagy jelentőséget tulajdonítottak. Nagyszombaton véget ért a böjt. A tavasz kezdete a természet megújhodását jelenti, ezzel együtt az ember is megújul. Ilyenkor van a tavaszi nagytakarítás.

Jellegzetes húsvéti ételek:

Sonka, tojás, kalács, bor. Ezeket megszentelték a templomban. 

Diákok alkotásaiból

Békamáj -főzet (főétel)

Hozzávalók:

1 csomag reszelt békamáj, 2 ek. szúnyoglábolaj, 6 liter tapsifüles vére, 20 db füstölt patkányszem (piros) , egy csipet emberagypor, és ízlés szerint egy kis galambszív, denevérfül pora. 

Elkészítés:
Melegítsük fel a bográcsot 3000 Celsius fokra. Ha ez megvan, öntsük bele a vért, majd a reszelt májat is rakjuk bele. A patkányszemeket kicsit forgassuk meg a denevérfülporban, csak utána rakjuk a bográcsba. Jöhet 2 evőkanál szúnyogolaj, és kavargassuk 15-20 percig. A galambszívet üssük meg egy kalapáccsal, majd a denevérfül porából ízlés szerint szórjunk rá. Rakjuk bele a főzetbe. Hagyjuk kicsit forrni és készen vagyunk.

A receptet készítette: Sárosy Patrícia (5.b )

Készítsünk társasjátékot, filmet!

Irodalmi majális 2014 – Pályázat

A Petőfi Irodalmi Múzeum Az olvasás éve programja keretében országos pályázatot hirdet az általános iskolák felső tagozata, a gimnáziumok és szakközépiskolák, valamint a szakiskolák számára az alábbi témákban: „Játssz velem!”, „Látsz engem?”, „Miért olvassunk?”.

A beérkező pályázatokat három kategóriában értékeljük:

• általános iskola
• gimnázium és szakközépiskola
• szakiskola

 

J ÁTSSZ VELEM!

 

Olvassátok el az alábbi regények egyikét, találjatok ki a regényvilág alapján egy 3-6 fő által játszható bármilyen társasjátékot (tábla, kártya, stb.), készítsétek el a prototípusát, csatoljátok a játék szabályait és leírását, és küldjétek el nekünk egy dobozban. Osztályok, illetve minimum 3 fős csapatok jelentkezését várjuk. Az Irodalmi majálison mód lesz a játékok kipróbálására.

Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika (ajánlott korosztály: 10 +)

L. Lowry: Az emlékek őre (ajánlott korosztály: 11 +)

J.R.R. Tolkien: A Gyűrűk Ura (ajánlott korosztály: 12 +)

Jane Austen: Büszkeség és balítélet (ajánlott korosztály: 16+)

 

LÁTSZ ENGEM?

 

Az alábbi művek egyikét olvasd el és jelenítsd meg egy karakterét, jelenetét, helyszínét vagy egész világát. Bármilyen technikát alkalmazhatsz: kréta, tus, ceruza, akvarell, olaj, vegyes technika, kollázs, de műved ne legyen A/4 méretnél kisebb vagy A/2 méretnél nagyobb. Alkotásod címe vagy alcíme a választott irodalmi mű legyen. Egyéni munkákat várunk! Minden jó képet kiállítunk az Irodalmi majálison. A zsűri által legjobbnak ítélt pályamunkákat bemutatjuk.

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa

Karinthy Frigyes: A cirkusz

Weöres Sándor: Psyché

 

MIÉRT OLVASSUNK?

 

Készítsetek legfeljebb 3 perces reklámfilmet az olvasás népszerűsítésére. Filmetekben mutassátok be, szerintetek miért fontos az olvasás, ti miért szerettek olvasni! Osztályok, vagy min. 3 fős csapatok jelentkezését várjuk.  A kész filmeket DVD-n kérjük beküldeni! A legmeggyőzőbb filmeket honlapunkon elérhetővé tesszük, az Irodalmi majálison levetítjük.

 

A győztesek és a győztes csapatok 20 – 10 – 5 ezer forintos könyvutalványt vagy egynapos irodalmi élménytúrát nyernek.

A pályázatok eredményét az Irodalmi majális 2014 rendezvényünkön 2014. május 24-én hirdetjük ki, melyre a pályázat minden résztvevőjét szeretettel várjuk.

 

A pályázatokat a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével az alábbi címre kérjük elküldeni:

Petőfi Irodalmi Múzeum
Irodalmi majális 2014
1053 Budapest, Károlyi u. 16.

 

Beérkezési határidő: 2014. április 11. 

http://www.pim.hu/object.aa316a3f-45f0-46cc-b3eb-bc3f7426270a.ivy 

 

Versenyeredmények

Örömmel közöljük, hogy a Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyen szép helyezéseket értünk el. 

  4. évfolyamosok közül 

1. helyet ért el Soóki-Tóth Petra 

4. helyet ért el Mérő Leon 

 3. évfolyamosok közül 

5. lett Örkényi Blanka 

14. Szombat Nándor

GRATULÁLOK!

forrás: http://www.pszi03.hu/news.php

Itt a farsang , áll a bál....

A farsang a vigadozás időszaka. A Farsangot  jan. 6-tól hamvazószerdáig számítják. 

Velencében már István-napján (dec. 26.), Spanyolországban pedig Sebestyén-napkor (jan. 20.) kezdődik a Farsang, Rómában csakis a hamvazó szerdát megelőző 11 napot mondják Farsangnak. illetve karnevál-nak. 

Sok helyen a hamvazó szerdát megelőző héten tartják a voltaképpeni Farsangot, mely minálunk húshagyó kedden éri el befejező tetőpontját. 

A Farsang hazája Olaszország, manapság is az olasz, különösen a velencei Farsang vagy karnevál utolsó hete a leghíresebb népünnepek közé tartozik.

A farsangi szokáshagyományokhoz tartozó étel a farsangi fánk.

A legismertebb farsangi fánk a szalagos fánk, amely nevét a barna fánkon körbefutó, a fánk tökéletességét jelző fehér csíkról kapja. A farsangi szalagos fánk általában vizespohár nagyságú, aranybarna színű, gömbölyded. Szintén ismert még a csöröge, vagy forgácsfánk, és a rózsafánk, ezek elkészítése némileg egyszerűbb, de szintén olajban történő sütést igényelnek.

Egy közismert fánk recept

Hozzávalók:

* 50 dkg liszt
* 1/8 l tej
* 12 dkg puha vaj
* 5 dkg élesztő
* 2 tojás
* 2 tojássárgája
* 6 dkg cukor
* 1 cs vaníliacukor
* csipetnyi só
* 0,5 dl rum
* 1 db citrom reszelt héja
* sütéshez olaj
* tálaláshoz porcukor, esetleg lekvár

Elkészítés:

1. Az élesztőt kevés langyos tejben feloldjuk, adunk hozzá egy keveset a kimért lisztből és cukorból. Ezt a tésztát meleg helyen, letakarva kelesztjük (kb. 30 perc).
2. A maradék tejet a tojásokkal, tojássárgájákkal, sóval, rummal, cukorral, vaníliacukorral, citromhéjjal elkeverjük. Hozzáadjuk a megkelt tésztát és a maradék lisztet. Végül beledolgozzuk a puha vajat és (lehetőleg géppel) alaposan összegyúrjuk. 15 percig pihentetjük.
3. 5 dkg-nyi adagokat kiveszünk a tésztából, enyhén lisztes kézzel golyóvá formázzuk, egymástól kellő távolságban lisztezett deszkára tesszük, majd a golyókat szélesszájú vizes pohár talpával egyformára lelapítjuk (kb. ujjnyi vastagra), konyharuhával letakarjuk és meleg helyen ismét kelesztjük (legalább 30 perc).
4. Nagyobb lábasban olajat forrósítunk. A fánkokról a konyharuhát sütés előtt 10 perccel levesszük, hogy a felszínük kissé megszáradjon, vagyis kérget kapjon.
5. A meleg olajba tesszük a fánkokat először a felső oldalukkal lefelé, és fedő alatt kb. 3-4 percig sütjük. A fedőt levesszük, megfordítjuk óvatosan a fánkokat és a másik oldalon is világosbarnára sütjük (fedő nélkül).
6. A fánkokat kivesszük az olajból, papír kéztörlőn lecsepegtetjük, porcukorral megszórva, esetleg lekvárral töltve tálaljuk.

forrás: http://www.mngsz.com/hirek/a-farsang-tortenete
a recept származási webhelye (kattints)link

A Magyar Kultúra Napja : január 22.

Ma, január 22-én a Magyar Kultúra Napját a Himnusz eléneklésével ünnepeltük iskolánkban. A reggeli 8 órai becsengetés előtt felsorakoztunk a felsős gyerekekkel az aulában és a lépcsősoron majd osztályonként egy-egy versszakot énekeltünk el. 

De , mi is az a magyar kultúra napja? Honnan ered? 

Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be - "a magyar nép zivataros századaiból" vett példákra épített költeményét - a Himnuszt.

Nem lett piros betűs ünnep, nincs ezen a napon iskolai szünet, de a legtöbb helyen, iskolában, könyvtárban, faluban, városban ilyenkor megemlékeznek Kölcseyről, a Himnuszról és a magyar kultúráról.    

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat:

* Apáczai Csere János-díj

* Brunszvik Teréz-díj

* Éltes Mátyás-díj

* Karácsony Sándor-díj

* Kiss Árpád-díj

* Németh László-díj

* Szent-Györgyi Albert-díj

Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

Boldogasszony anyánk…

Boldogasszony Anyánk, régi nagy patrónánk, Nagy ínségben lévén, így szólamlik hazánk: Magyarországrul, Pannóniárul, Ne feledkezzél el árva magyarokrul. Oh Atyaistennek kedves szép leánya, Krisztusnak szent anyja, Szentlélek mátkája! Magyarországrul, Pannóniárul, Ne feledkezzél el árva magyarokrul. Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra, Tégy méltóvá bennünk régi grátiákra. Magyarországrul, Pannóniárul, Ne feledkezzél el árva magyarokrul. Ímé, ládd, mint kérünk; bűnünkből kitérünk; Tehozzád sóhajtunk, énekszóval intünk: Magyarországrul, Pannóniárul, Ne feledkezzél el árva magyarokrul. Fordíts el hazánkrul ennyi sok ínséget, Melyben torkig úszunk, s nyerj már békességet. Magyarországrul, Pannóniárul, Ne feledkezzél el árva magyarokrul. Abigailnál szebb, Rákelnél ékesebb, Még Judit asszonynál is vagy gyönyörűebb. Magyarországrul, Pannóniárúl, Ne feledkezzél el árva magyarokrul. Krisztus fiad előtt hajts térdet érettünk, Ha ezt nem cselekszed, egy lábig elveszünk. Magyarországrul, Pannóniárul, Ne feledkezzél el árva magyarokrul.