Ma, január 22-én a Magyar Kultúra Napját a Himnusz eléneklésével ünnepeltük iskolánkban. A reggeli 8 órai becsengetés előtt felsorakoztunk a felsős gyerekekkel az aulában és a lépcsősoron majd osztályonként egy-egy versszakot énekeltünk el.
De , mi is az a magyar kultúra napja? Honnan ered?
Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a
napon fejezte be - "a magyar nép zivataros századaiból" vett példákra
épített költeményét - a Himnuszt.
Nem lett piros betűs ünnep,
nincs ezen a napon iskolai szünet, de a legtöbb helyen, iskolában, könyvtárban,
faluban, városban ilyenkor megemlékeznek Kölcseyről, a Himnuszról és a
magyar kultúráról.
A magyar kultúra napját 1989
óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága
szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz
kéziratát.
.jpg)
Az évfordulóval kapcsolatos
megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk
évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének,
felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Az emléknapon országszerte
számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják
át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával
kapcsolatos díjakat:
* Apáczai Csere János-díj
* Brunszvik Teréz-díj
* Éltes Mátyás-díj
* Karácsony Sándor-díj
* Kiss Árpád-díj
* Németh László-díj
* Szent-Györgyi Albert-díj
Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony
Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református
magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt.
Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is. Ez
utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.
Boldogasszony
anyánk…
|
