2014-ben egy szép április eleji napon egy kis vetélkedőre
invitáltuk meg a 4.c osztályos gyerekeket. Nem kellett őket sokat noszogatni,
szívesen jöttek le a földszinten található iskolai könyvtárba játszani. Első
találkozásunk alkalmával még nem tudták pontosan mi vár rájuk.
Azt tudták, hogy kívülről-belülről ismerniük kell Bosnyák
Viktória Tündérboszorkány című könyvét. A könyvet mindnyájan el is olvasták.
Izgatottan, tolltartójukat szorongatva ültek le a könyvtár székeire a gyerekek.
Aztán kezdetét vette a verseny. Kiosztottam a Tündérboszorkány totót, de előtte
megkértem őket arra, hogy hunyják be a szemüket, és csak akkor nyissák ki,
mikor jelzek, hogy valahányan megkapták, így mindenki ugyanabban a pillanatban
kezdhette el a feladatlapot. A lapon 13+1 kérdésre kellett bekarikázniuk a
helyes választ. Pár perc múlva már el is készültek a jobbak. De jó munkához idő
kell és megvártuk a többieket is.
A lapokat kijavítva a következő eredmény született: 4 fő ért
el maximális pontszámot. (Veress Vivien, Szerényi Domokos, Mérő Leon, Grósz
Réka) Valamint 1 ponttal maradt le (Sáray Márton, Gonda Sára, Blázsik Árpád,
Réthy Zalán, Hidegkuti Nándor és Csikós Nikolett)
Ezzel le is zárult az első forduló. Pár nappal később egy
könyvtárhasználati óra keretében ejtettük meg a második fordulót. Itt kapták
kézhez azokat a feladatlapokat melyen a „nyomozós”, kézikönyvben keresgélős
feladatok voltak. Mivel mi még csak most ismerkedünk a könyvekben való
kereséssel, ennek a feladatnak a megoldása nem egyéni munkában történt, hanem
csoportmunkában. Így tudtak egymásnak segíteni. Egy csapatban kb.3-4-5 gyerek volt,
s minden csapat 3 kérdést kapott. Láttam, hogy egyes csapatok megosztják a
kérdéseket egymás közt, vagyis 1-1 gyerek 1-1 kérdésre keresett választ.
A feladatlapon változtattam, úgy állítottam
össze, hogy néhány kérdést kivettem. Nagy jelentősége volt annak, hogy a helyes
válasz betűjelét karikázzák be a csoportok, hiszen csak azért járt betű. S
mivel minden csapat csak három kérdést kapott, ezért maximum három jutalombetűt
szerezhettek meg. Ezekből a jutalombetűkből egy szót kellett kirakniuk össznépi
szinten. Ez a szó pedig nem volt más, mint: OLVASNI JÓ!!!
Aztán közöltem velük, hogy a befektetett játékkedv megtérül,
hiszen máris megérkezett a könyvtárunkba Bosnyák Viktória Tündérboszorkány című
ajándékkönyve. Ezt a könyvet tehát ők szerezték meg a könyvtárnak!
Köszönjük a játékot! Jó volt veletek együtt játszani!