HÚSVÉT

HÚSVÉT

Mikor van húsvét ünnepe?

A húsvét a tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe. Nem esik minden évben ugyanarra napra, mint pl. a Karácsony. A húsvét március 22-e és április 25-e közötti ünnep. Pontos időpontja attól függ, hogy mikor van a március 21-ét (tavaszi napéjegyenlőség) követő első holdtölte. Az ettől számított első vasárnap húsvét első napja.  A húsvéti ünnepkör a virágvasárnappal kezdődik, a nagyhéttel folytatódik, ezt követi a húsvétvasárnap és a húsvéthétfő. Végül a fehérvasárnappal zárul az ünnep.

Mi a nagyböjt?

Jézus 40 napig böjtölt, ennek emlékére valamint kereszthalála emlékére tartjuk a nagyböjtöt. Ez a húsvéti ünnepekre való előkészület ideje. A nagyböjt húsvétvasárnapig tart. A böjt alatt étkezési mulatozási és szórakozási tilalmak voltak. Zsíros és húsos ételt nem fogyasztottak. De akkor mit tettek? pl. ciberelevest, kenyeret, halat, zöldségeket. Ma már a böjt csak a pénteki napra és a húsvét előtti hétre korlátozódik.

Tilos volt nagyböjt idején lakodalmat tartani, a lányok és asszonyok nem viseltek világos színű ruhákat. Az emberek templomba mentek megbánták bűneiket, vezekeltek.

A nagyhét virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart. Jeles napjai a nagypéntek, nagycsütörtök, nagyszombat.  Sokféle népszokás kapcsolódik hozzájuk. Pl. nagycsütörtökön elnémulnak a harangok, és nagyszombaton szólalnak meg újra.  Nagypénteken nem ettek húst. Nem gyújtottak tüzet, és nem sütöttek kenyeret. A nagypénteki mosdásnak viszont nagy jelentőséget tulajdonítottak. Nagyszombaton véget ért a böjt. A tavasz kezdete a természet megújhodását jelenti, ezzel együtt az ember is megújul. Ilyenkor van a tavaszi nagytakarítás.

Jellegzetes húsvéti ételek:

Sonka, tojás, kalács, bor. Ezeket megszentelték a templomban.